Izgi
Bevalljuk, novemberben a legnehezebb rászánni magad a mozgásra. Borús az idő, hideg van, és a konditerem gondolata is elrettentő lehet, főleg, ha még sosem próbáltad a súlyzós edzést. Rengeteg tévhit kering a teremben, ami miatt sokan inkább csak a futópadot koptatják – pedig a súlyok emelgetése az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy ne csak formásabb, de egészségesebb és erősebb legyél. Ideje elfelejteni a mendemondákat, és belevágni!
A mítosz: A súlyzótól azonnal hatalmas izmaid lesznek
Ez talán a leggyakoribb félelem, különösen a nők körében: ha súlyt emelek, kigyúrt, férfias alkatom lesz. Nyugi, ez így ebben a formában butaság! Hacsak nem kezdesz el extra hormonokat szedni, és nem étkezel szigorúan profi testépítőként, nem fogsz „túl izmos” lenni.
A nőknek eleve sokkal alacsonyabb a tesztoszteronszintjük, mint a férfiaknak, ez a hormon felel leginkább a látványos izomtömeg-növekedésért. A súlyzós edzés hatására a tested sokkal inkább tónusosabbá, feszesebbé válik, de a látványos izomtömeghez nagyon kemény, célzott munka és extrém kalóriabevitel szükséges. Kezdőként ne attól félj, hogy túl nagy leszel, hanem attól, hogy nem fogod élvezni az új, energikusabb önmagadat!
A mítosz: Csak a kardió égeti a zsírt
Sokan azt gondolják, a zsírégetés csak akkor indul be, ha legalább 40 percet futnak egyenletes tempóban. Ez a gondolkodásmód figyelmen kívül hagyja a súlyzós edzés legnagyobb szuperképességét: a metabolikus utóhatást.
Amikor súlyokat emelsz, az izmaid apró sérüléseket szenvednek. Ezeket a testednek helyre kell állítania, ami rengeteg energiát igényel. Ez a folyamat, amit tudományosabban EPOC-nak (Excess Post-exercise Oxygen Consumption) hívnak, még órákkal az edzés után is pörgeti az anyagcserédet. Ez azt jelenti, hogy míg a futópadon csak akkor égettél zsírt, amíg rajta voltál, a súlyzós edzés után még akkor is dolgozik a tested, amikor már a kanapén ülsz. A leghatékonyabb zsírégetés egyébként a kardió és a súlyzós edzés okos kombinációjával érhető el.
A mítosz: A gépek biztonságosabbak, mint a szabad súlyok
Ha kezdő vagy, a gépek (például a lábtoló vagy a mellnyomó gép) biztonságosnak tűnhetnek, hiszen vezetik a mozgásodat, és nem kell aggódnod az egyensúlyozás miatt. Sokan ezért kezdenek csak a gépeken edzeni.
Bár a gépek hasznosak lehetnek a célzott izomfejlesztéshez, a való életben nem egy fix pályán mozgatjuk a bevásárlószatyrot vagy a gyereket. A szabad súlyok, mint a kézisúlyzók, kettlebellek vagy a saját testsúlyos gyakorlatok, arra kényszerítik a tested, hogy bekapcsolja a stabilizáló izmokat is, különösen a törzsizmokat. Ez növeli a mozgáskoordinációdat, javítja az egyensúlyt, és hosszú távon sokkal jobban véd meg a sérülésektől a mindennapokban. Kezdd kis súlyokkal, de ne félj belevágni a funkcionális mozgásokba!
A mítosz: Nem kell bemelegíteni, ha csak könnyű súlyokat emelsz
„Ma csak bicepszezem és tricepszezem, minek bemelegíteni?” – gondolják sokan. Ez egy veszélyes tévhit, ami egyenes út a sportsérüléshez. Teljesen mindegy, hogy mekkora súlyt emelsz, az ízületeidnek és az izmaidnak szükségük van a felkészítésre.
A bemelegítés nem csak az izmokat melegíti át, hanem felkészíti az idegrendszert, és megnöveli az ízületek mozgásterjedelmét. Egy könnyű, dinamikus bemelegítés (néhány perc kardió, majd ízületi átmozgatás) segít abban, hogy a vér eljusson az izmokhoz, és rugalmasabbak legyenek. Ha hideg izmokkal kezdesz el edzeni, még a legkisebb súly is hirtelen sokkot okozhat az ínszalagoknak, ami húzódáshoz vagy szakadáshoz vezethet. Soha ne hagyd ki a bemelegítést, függetlenül attól, hogy aznap milyen kemény edzés vár rád!
