Édes otthon
Megérkezett november, és vele együtt a rettegett első fűtésszámla. Ha te is azok közé tartozol, akik már most a hideg verejtéktől tartanak, ne aggódj, nem vagy egyedül! Azonban mielőtt pánikba esnél, és vastag pulóverben, sötétben ülnéd végig a telet, ideje tisztázni pár alapvető tévhitet, amit sokan elkövetnek spórolás címszó alatt. Ezek a „jó tanácsok” ugyanis gyakran többe kerülnek, mint amennyit megspórolnak, hiszen a rosszul alkalmazott fűtési stratégia égeti el a pénzedet, nem a gáz. Vágjunk is bele, nézzük, mit csinálunk rosszul!
Hagyjuk pislákolni a fűtést vagy kapcsoljuk ki teljesen?
Ez az egyik leggyakoribb vita minden budget-tudatos háztartásban: ha elmegyünk otthonról, le kell-e tekerni a fűtést egészen minimálisra, vagy érdemesebb egy állandó, alacsony hőmérsékletet tartani? Sokan gondolják, hogy az állandó, 18 fokos alapfűtés a megoldás, mondván, hogy a kazánnak kevesebb energiába kerül ezt a szintet tartania, mint a teljesen kihűlt lakást újra felfűtenie. Ez a feltételezés viszont csak részben igaz, de az energiahatékonyság szempontjából veszélyes.
A valóság az, hogy a kazánnak rengeteg energiát kell befektetnie abba, hogy egy már lehűlt épületszerkezetet (falak, padló, bútorok) újra felmelegítsen, de ha a ház rosszul szigetelt, az alacsony szinten tartott fűtés is folyamatosan dolgoztatja a rendszert, szinte a semmiért. A lényeg nem a 18 vagy a 20 fok, hanem az, hogy a ház ne hűljön ki kritikus pontig, ami kb. 15-16 fok.
A spórolás titka az automatizálásban rejlik: használj programozható termosztátot! Állítsd be, hogy amikor otthon vagy, legyen 20-21 fok, de amikor dolgozol vagy alszol, vegye le a rendszert 16-17 fokra. Ez a néhány fokos ingadozás sokkal gazdaságosabb, mint ha folyamatosan 18 fokra próbálnád kényszeríteni a rendszert, ami közben a hideg falakon keresztül szökik ki a hő.
A radiátorok letakarása: Tényleg bent tartja a meleget?
Nézz körül a lakásban: van függöny a radiátor előtt, vagy talán egy kényelmes kanapé épp elé lett tolva, mert ott volt a legjobb helye? Ha igen, máris elbuktad a hatékony fűtés első tesztjét, hiába akartál ezzel jót! A tévhit szerint ha letakarjuk a fűtőtestet, az valahogy meggátolja a hő kiszökését, de ez pontosan fordítva igaz, és komoly pénzbe kerülhet.
A radiátorok elsődleges feladata a levegő felmelegítése és keringetése (konvekció), nem csak a közvetlen hősugárzás. Ha elé tolsz egy nagy bútordarabot, vagy egy vastag, földig érő függöny takarja, azzal teljesen elzárod a meleg levegő útját. A hő bent reked a fűtőtest és az akadály között, de nem tud szétterjedni a szobában, így a termosztát azt érzékeli, hogy még mindig hideg van, és tovább fűt.
Mit tehetsz ehelyett, ha már a radiátorok a hideg külső falon vannak? Egy nagyon olcsó és hihetetlenül hatékony trükk, ha hővisszaverő fóliát szerzel be (kaphatóak barkácsboltokban pár ezer forintért) és azt a radiátor mögé, a falra ragasztod. Ez a fólia visszaveri a hőt a szoba belseje felé, megakadályozva, hogy a fal elnyelje azt, ráadásul nem akadályozza a légáramlást.
Szellőztetés télen: Kidobjuk a pénzt az ablakon?
Amikor odakint tombol a hideg novemberi szél, a budget-tudatos háztartásokban szinte bűncselekménynek számít kinyitni az ablakot, még öt percre is. Az a mítosz tartja magát, hogy a fűtési szezonban szellőztetni egyenlő azzal, hogy a drága hőt szó szerint az utcára engedjük. Ez a félelem azonban ahhoz vezet, hogy a levegő elhasználódik, és ami még rosszabb: a páratartalom az egekbe szökik.
A nedves levegő az egyik legnagyobb fűtési ellenség, és ez az, amiért szellőztetnünk kell, még télen is. Amikor bent magas a páratartalom (fürdés, főzés, sőt, maga a légzés miatt), a levegő sokkal lassabban melegszik fel, és sokkal hamarabb érezzük hidegnek a hőmérsékletet. Arról nem is beszélve, hogy a túlzott pára penészesedéshez vezet, ami már nem csak a fűtésszámládnak, hanem az egészségednek is árt.
A helyes módszer a „sokkoló” szellőztetés: felejtsd el a bukóra nyitott ablakot, mert azzal órákig hűtöd a falakat. Ehelyett nyisd ki rövid időre, mondjuk 5 percre az összes ablakot keresztbe, ezzel gyorsan kicserélődik a levegő, de a falak és a bútorok megőrzik a hőt.
A legjobb, ha ezt a gyors szellőztetést a legmelegebb napszakban, dél körül ejted meg, vagy közvetlenül főzés és fürdés után, amikor a pára a legmagasabb. Ezzel a módszerrel friss, száraz levegő kerül be, amit a fűtés sokkal gyorsabban és gazdaságosabban tud felmelegíteni, mint a régi, fülledt, nedves levegőt.
A drága kütyük mítosza: Csak a high-tech fűtés spórol?
A reklámok előszeretettel sugallják, hogy csak az okostermosztátok, a távolról vezérelhető rendszerek vagy az ultra-modern infrapanelek hozzák el a hőmérsékleti megtakarítások Kánaánját. Ne feledd, a technológia hasznos lehet, de nem oldja meg az alapvető problémákat. A legnagyobb spórolást nem a százezres beruházások hozzák, hanem az apró, költséghatékony beavatkozások.
Ne ess abba a hibába, hogy elkezdesz drága fűtőberendezésekbe fektetni, miközben az ajtóid és ablakid körül tátongó réseken szökik ki a meleg. A huzat elleni védekezés a legolcsóbb és leggyorsabban megtérülő befektetés!
Vegyél pár tekercs olcsó huzatfogó szigetelőcsíkot, és ragaszd be az ablakkeretek és az ajtók réseit. Az ajtók alatti réshez használhatsz textilből készült huzatfogó kígyót (akár te magad is megvarrhatod maradék anyagból, ha tényleg budget-tudatos vagy). Ezek az apró beavatkozások tízezreket spórolhatnak meg neked évente, mert megakadályozzák a hőveszteség legnagyobb részét.
Végül pedig, ne feledkezz meg a legolcsóbb trükkről: a réteges öltözködésről. Ha bent 20 fok van, de te egy vékony pólóban fázol, hajlamos leszel 22 fokra emelni a fűtést. Ha viszont felveszel egy vastagabb pulóvert és gyapjú zoknit, máris komfortosnak érzed a 20 fokot, és minden egyes lejjebb vett fok 5-7% megtakarítást jelent a fűtésszámlán!
