Utazzunk!
November van, a pénztárcád már rég tele van pókhálóval a karácsonyi őrület előszelétől, de te mégis valahova el akarsz menni? Felejtsd el a fapados repülőket és a luxusvonatokat, mert van egy hős, aki csendesen vár a pályaudvarok sötét sarkaiban, és aki a novemberi borongásban is elvisz Párizsig egy tizesért: a távolsági busz. Igaz, ehhez egy picit át kell programoznod az agyadat, és el kell fogadnod, hogy a luxus ebben az esetben a mozgó hálószobát jelenti.
Túlélőcsomag és a helyválasztás szentsége
Ha fapados buszra szállsz, nem egyszerűen utazol, hanem egy logisztikai küldetésen veszel részt, aminek a tétje az életben maradás (és a kényelmes alvás). Az első és legfontosabb: a túlélőcsomag! Ide tartozik a felfújható nyakpárna, ami életet ment, amikor a fejedet a hideg ablaküvegnek támasztanád, és egy méretes pléd vagy takaró, mert a buszokon a klíma vagy sarki hideget, vagy szaunát produkál, de sosem a kellemes köztes hőmérsékletet.
A második lépés a helyválasztás. Ez kritikus, mint a sakkban a király pozíciója! Kerüld a leghátsó sorokat, mert ott nem lehet dönteni az ülést, ráadásul a WC szaga néha a hátsó traktusban koncentrálódik. Ugyanígy érdemes elkerülni az ajtó melletti helyeket is, mert ott minden megállónál hideg levegő csap be, ami novemberben kész recept a megfázásra.
A tökéletes hely a busz közepén, az ablak mellett található, ahol van hely a lábadnak, és van egy kis vizuális szórakozásod is. Ne feledkezz meg a power bankről sem! Egy 14 órás buszúton, ha lemerül a telefonod, ott maradsz egyedül a gondolataiddal, ami a legrosszabb dolog, ami egy 21. századi utazóval történhet.
Végül, de nem utolsósorban, csomagolj be egy jó minőségű fülhallgatót és egy szemmaszkot. A buszokon utazók zöme nem érti a halk beszéd fogalmát, és ha éjszakai utazásról van szó, a buszvezető sokszor úgy gondolja, hogy a belső világítás a diszkó hangulatát idézi, ami nem éppen ideális az alváshoz.
A buszos társasági élet: Hogyan ne légy a szörnyeteg?
A buszos utazás egyik nem várt extrája a kényszerű szociális interakció, ami lehet áldás vagy átok. Általában az átok. A legfontosabb szabály: légy láthatatlan. Ne terpeszkedj el, ne vedd le a büdös zoknidat, és ne beszélj hangosan a telefonodba a legbelső titkaidról.
A leggyakoribb hiba, amit az utazók elkövetnek, az az ételválasztás. Felejtsd el a buszon a fokhagymás szalámit, a tojásos szendvicset és az erős illatú sajtokat! A busz egy zárt légtér, és ha te elkezded a bűzbombát eregetni, azzal a többi 40 embernek rontod el a napját. A megoldás a szagtalan, száraz élelmiszer: keksz, müzliszelet, esetleg egy alma.
Ha a szomszédod egy könyöklő szörnyeteg, aki elfoglalja a közös területet, ne ess kétségbe. Először próbálj meg udvariasan helyet kérni. Ha ez nem segít, alkalmazd a „passzív-agresszív könyökütést” technikáját: lassan, de kitartóan kezdd el visszaszerezni a területet. A legtöbb ember ilyenkor észhez tér, mert nem akar nyílt konfliktust egy fapados buszon.
Étkezés és a folyékony arany
Ha spórolni akarsz, a buszmegállókban található éttermek és boltok a Sátán művei. Egy egyszerű kávé és egy szendvics ára itt felér egy kisebb vagyonnal. A trükk az, hogy mindent otthonról hozzál. Főzz előre egy nagy adag tésztasalátát, vagy készíts be 3-4 db kiadós, előre csomagolt szendvicset. A cél az, hogy a buszúton ne kelljen pénzt költened semmire.
Ami a folyékony aranyat illeti, itt a hidratáció a kulcs, de óvatosan kell vele bánni. Bár a buszokon van WC, az általában egy mozgó bűzbomba, amit csak vészhelyzetben érdemes felkeresni. Igyál rendszeresen, de ne vidd túlzásba a vizet (és főleg a kávét), hogy ne kelljen 20 percenként rohangálnod.
A legtöbb távolsági buszon van ingyenes Wi-Fi, ami elengedhetetlen a szórakozáshoz, de ne bízd magad rá teljesen. Tölts le előre filmeket, podcastokat és zenéket, mert a Wi-Fi általában csak az adott ország határain belül működik jól, és abban a pillanatban, amikor a legnagyobb szükséged lenne rá, biztosan el fog tűnni.
Novemberi melankólia, avagy a kilátás ára
Miért jó buszozni novemberben? Mert a busz sokkal olcsóbb, mint a vonat vagy a repülő, hiszen ez a holtszezon. Míg a nyári főszezonban ezer forintért is el lehet jutni egyik városból a másikba, novemberben ez még inkább igaz. Ezen felül, a novemberi tájnak van egy sajátos, melankolikus szépsége.
Ez a tökéletes évszak arra, hogy egy 10 órás buszút alatt bámuld a szürke, párás tájat. Amikor a busz áthalad az ébredő, ködös kisvárosokon, az egyfajta ingyen film, amit sehol máshol nem kapsz meg. A novemberi utazás nem a napfényről szól, hanem az introspekcióról és a nézelődésről.
Ha el tudsz vonatkoztatni attól, hogy a busz nem egy ötcsillagos szálloda, rájössz, hogy a távolsági busz valójában a legdemokratikusabb és legolcsóbb módja Európa felfedezésének. Csak légy felkészült, ne egyél büdös ételt, és ne felejtsd otthon a nyakpárnádat!
