★
A tengerimalacok az egyik legnépszerűbb kisállatnak számítanak a hazai háztartásokban, ám gyakran esünk abba a hibába, hogy egyszerűen tartható, igénytelen rágcsálóként tekintünk rájuk. Valójában ezek az állatok rendkívül érzékenyek, társas lények, és sajátos biológiai igényeik vannak, amelyeket nem szabad félvállról venni. Ha felelősségteljesen szeretnénk velük foglalkozni, érdemes alaposan megismerni a szokásaikat és a szükségleteiket. Egy jól tartott tengerimalac akár nyolc évig is hű társunk maradhat, miközben folyamatosan szórakoztat minket jellegzetes füttyögésével. Ebben a cikkben végigvesszük azokat az alapvető lépéseket, amelyek elengedhetetlenek a boldog malacélethez.
A magány nem opció ezeknek a rágcsálóknak
Sokan követik el azt a végzetes hibát, hogy csupán egyetlen tengerimalacot vásárolnak, mondván, majd ők eleget foglalkoznak vele. Fontos azonban tisztázni, hogy a tengerimalac kifejezetten társas lény, amely a természetben is nagy csoportokban él. Az emberi figyelem, bármilyen odaadó is, soha nem pótolhatja egy fajtárs jelenlétét, a közös tisztálkodást vagy a halk duruzsolást. Egy egyedül tartott állat gyakran depresszióssá válik, inaktív lesz, és az immunrendszere is meggyengülhet.
A legideálisabb felállás általában két azonos nemű állat, vagy egy ivartalanított bak és egy nőstény tartása. Ha két hímet választunk, érdemes őket már kölyökkoruktól kezdve összeszoktatni, hogy elkerüljük a későbbi dominanciaharcokat. A testvérek vagy a már összeszokott párok befogadása a legbiztonságosabb út a kezdő gazdik számára. Megfigyelni, ahogy két malac együtt játszik vagy alszik, az egyik legkedvesebb élmény minden gazda számára.
Ne feledjük, hogy a magányos tartás bizonyos országokban, például Svájcban, már állatvédelmi törvénybe is ütközik. Ez is jól mutatja, mennyire alapvető szükségletük a társaság a mentális egészségük megőrzéséhez. Ha nincs lehetőségünk legalább két állat befogadására, érdemesebb más típusú kiskedvenc után nézni. A boldog tengerimalac ugyanis csak közösségben érzi igazán jól magát.
Mekkora helyre van szüksége valójában egy malacnak?
A kereskedésekben kapható ketrecek jelentős része sajnos túl kicsi két felnőtt tengerimalac számára. Bár rágcsálónak hívjuk őket, mozgásigényük meglepően nagy, és szükségük van a futkározásra a kondíciójuk megőrzéséhez. Két állat számára a minimum alapterület legalább 120×60 centiméter, de ennél csak nagyobbat érdemes választani. Ha a hely engedi, egy egyedi építésű kifutó vagy egy nagyobb ketrec sokkal jobb életminőséget biztosít számukra. A függőleges terjeszkedés, például az emeletes megoldások, náluk kevésbé működnek, mivel nem jó mászók.
A ketrec elhelyezésekor figyeljünk arra, hogy ne legyen huzatos helyen, de a közvetlen, erős napsugárzástól is óvjuk őket. Szeretik látni, mi történik körülöttük, így a nappali egy nyugodtabb sarka ideális választás lehet. Kerüljük a televízió vagy a hangszórók közvetlen közelségét, mert a hallásuk igen finom. A megfelelő alom megválasztása is kulcsfontosságú a higiénia és a mancsok egészsége szempontjából. A pormentes forgács vagy a speciális papíralom jó szolgálatot tehet a mindennapokban.
A széna az étrend alapköve és legfontosabb eleme
Sokan azt gondolják, hogy a tengerimalacok főleg magvakat és zöldségeket esznek, pedig az étrendjük 80 százalékát a szénának kell kitennie. A jó minőségű, illatos széna elengedhetetlen az emésztésük folyamatos fenntartásához és a fogaik koptatásához. A fogaik ugyanis egész életükben nőnek, és ha nem koptatják őket megfelelően, súlyos egészségügyi problémák alakulhatnak ki. Legyen előttük a nap huszonnégy órájában friss adag, amit kedvükre rágcsálhatnak.
A széna kiválasztásakor ügyeljünk arra, hogy ne legyen poros vagy penészes, mert ez légzőszervi megbetegedéseket okozhat náluk. A legjobb a zöldes színű, rostban gazdag réti széna, amit időnként feldobhatunk gyógynövényes keverékekkel is. Sose engedjük, hogy elfogyjon a készlet, mert a bélleállás náluk életveszélyes állapotot jelenthet. A rágás folyamata ráadásul megnyugtatja őket, így a stressz kezelésében is nagy szerepet játszik.
A magkeverékekkel viszont bánjunk csínján, mert a legtöbb bolti táp túl sok kalóriát és felesleges adalékanyagot tartalmaz. A tengerimalacok hajlamosak az elhízásra, ami komoly terhelést jelent a kis szívüknek és az ízületeiknek. Válasszunk inkább homogén pelletet, amely megakadályozza, hogy csak a finomabb falatokat válogassák ki. A mértékletesség itt is a hosszú élet titka.
Végezetül ne feledkezzünk meg a friss vízről sem, amit naponta cserélni kell az itatójukban. Bár a zöldségekből sok nedvességhez jutnak, a folyamatos hidratáció elengedhetetlen számukra. Az önitatók használata a legpraktikusabb, mivel így a víz tiszta marad a ketrecben lévő kosztól és ürüléktől. Mindig ellenőrizzük, hogy az itató golyója nem akadt-e be, és megfelelően adagolja-e a folyadékot. A tiszta víz és a jó széna a legegyszerűbb, mégis legfontosabb befektetés az egészségükbe.
Vitaminok és friss zöldségek a tálkában
A tengerimalacok az emberekhez hasonlóan nem képesek saját maguk előállítani a C-vitamint, ezért azt kívülről kell bevinniük. Ennek hiánya skorbuthoz, fogproblémákhoz és az ízületek gyulladásához vezethet, ami fájdalmas számukra. A friss zöldségek napi adagolása éppen ezért nem csupán kedvesség, hanem biológiai kényszer is. Érdemes minden nap egy-két maréknyi változatos zöldséget kínálni nekik, figyelve a megfelelő arányokra.
A legkiválóbb C-vitamin forrás a paprika, amit szinte minden malac örömmel fogyaszt el. Emellett adhatunk nekik uborkát a hidratálás miatt, vagy különböző salátaféléket, de a puffasztó zöldségekkel, mint a káposzta, legyünk óvatosak. A sárgarépa magas cukortartalma miatt inkább csak jutalomfalat legyen a hétköznapokban. Mindig alaposan mossuk meg a zöldségeket, mielőtt odaadnánk nekik, hogy eltávolítsuk a vegyszermaradványokat.
A gyümölcsök szintén a jutalom kategóriába tartoznak, mivel a sok cukor nem tesz jót az emésztőrendszerüknek. Egy kis darab alma vagy egy szem eper néha belefér, de ne vigyük túlzásba a kényeztetést. Figyeljük meg, melyik állat mit preferál, hiszen nekik is megvan a saját egyéni ízlésviláguk. Vannak, akik a paradicsomért rajonganak, mások pedig a friss kapor illatától jönnek lázba.
Télen, amikor kevesebb a tápanyagdús friss áru, érdemes lehet cseppek formájában is pótolni a vitamint. Ezt ne az itatóvízbe tegyük, mert ott gyorsan lebomlik, inkább egy kis darab zöldségre cseppentve adjuk oda. Így biztosak lehetünk benne, hogy az állat ténylegesen elfogyasztotta a szükséges adagot. A fényes szőrzet és a csillogó szemek lesznek a bizonyítékai annak, hogy jól csináljuk.
A fűszernövények, mint a petrezselyem vagy a bazsalikom, szintén remek kiegészítői lehetnek az étrendnek. Ezek nemcsak egészségesek, de az illatukkal stimulálják is az állatok érzékszerveit. Arra azonban ügyeljünk, hogy ne vigyük túlzásba a kalciumban gazdag növényeket, mert azok vesekövet okozhatnak. A változatos és mértéktartó táplálás a legegyszerűbb út a hosszú élethez.
Hogyan teremtsünk biztonságos környezetet a lakásban?
Bár a tengerimalacok idejük nagy részét a ketrecben töltik, szükségük van a napi felügyelt szabad mozgásra is. Ilyenkor kiengedhetjük őket egy biztonságos szobába vagy egy elkerített részre, ahol felfedezhetik a környezetüket. Fontos azonban, hogy minden veszélyforrást iktassunk ki, mielőtt szabadon engednénk őket a lakásban. A szabadon futó elektromos kábelek jelentik a legnagyobb veszélyt, mivel a malacok ösztönösen mindent megkóstolnak. Egyetlen rágás is végzetes lehet számukra, ezért a vezetékeket takarjuk le vagy emeljük fel.
Ügyeljünk a szobanövényekre is, mert sok közülük mérgező lehet a rágcsálók számára, ha beleesznek. A mérgező fajtákat tegyük olyan magasságba, ahol biztosan nem érik el őket a kíváncsi orrok. A padlón ne maradjanak apró tárgyak, amiket véletlenül lenyelhetnének vagy amik sérülést okozhatnának. Ha más háziállatunk, például macskánk vagy kutyánk is van, soha ne hagyjuk őket felügyelet nélkül a malacokkal. Még a legjámborabb ragadozóban is felébredhet a vadászösztön egy hirtelen mozdulatra.
A szabadon töltött idő alatt tegyünk ki nekik búvóhelyeket, például kartondobozokat vagy alagutakat, hogy biztonságban érezzék magukat. A tengerimalacok zsákmányállatok, ezért a nyílt tereken gyakran megijednek, és szükségük van egy közeli menedékre. Ha látják, hogy van hova bújni, sokkal bátrabban fognak ismerkedni a szobával és velünk is. Ez a közös időtöltés segít a bizalom kiépítésében és a gazdi-állat kapcsolat elmélyítésében. A rendszeres mozgás pedig segít megelőzni az elhízást és a végtagok elgémberedését.
Jelek amikre minden gazdinak figyelnie kell
A tengerimalacok mesterien titkolják a betegségeiket, mivel a természetben a gyengeség jele azonnal a ragadozók célpontjává tenné őket. Ezért mire a tünetek egyértelműen látszanak, gyakran már nagy a baj, így a gazdinak ébernek kell lennie. A gubbasztás, a fénytelen szemek, az étvágytalanság vagy a szokatlan csendesség mindig intő jel, amit komolyan kell venni. Ha azt tapasztaljuk, hogy a malacunk elutasítja a kedvenc zöldségét vagy a szénát, ne várjunk másnapig az orvossal. A tengerimalacok emésztése nem állhat le, mert az órákon belül visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el a szervezetükben. Érdemes már előre keresni egy olyan állatorvost a környéken, aki kifejezetten ért az egzotikus kisállatokhoz.
A heti egyszeri súlymérés az egyik legjobb módszer az egészségi állapotuk nyomon követésére a hétköznapokban. A hirtelen súlyvesztés gyakran az első és egyetlen jele annak, hogy valami nincs rendben az állat szervezetével. Figyeljük a szőrzet állapotát is, a kopasz foltok vagy a sebek parazitákra vagy gombás fertőzésre utalhatnak. A körmök vágására is rendszeresen sort kell keríteni, hogy ne kanyarodjanak vissza és ne okozzanak fájdalmat járás közben. Ha odafigyelünk ezekre az apró részletekre, és biztosítjuk számukra a megfelelő környezetet, hosszú és vidám éveket tölthetünk együtt. A tengerimalacok hálás kis jószágok, akik egy kis gondoskodásért cserébe rengeteg szeretetet és vidámságot hoznak az életünkbe.
